2008. november 15., szombat

Tűzijáték története 1/2

A pirotechnika szó a görög �pürosz� (tűz) és a �techne� (mesterség, szakértelem) szavakból származik, és röviden a tűz létesítésének és szabályozásának mestersége. Az alkalmazott kémia egyik ága, amely a fény- és hanghatást, illetve robbanóhatást előidéző vegyi anyagokkal foglalkozik. Felhasználásuk polgári és katonai célra történik.

A pirotechnika története a lőpor feltalálásának időpontjáig vezethető vissza. Az ókori kínai feljegyzések i.e. 2000-ben megemlítik a salétrom-, kén-, széntartalmú tűzijátékszereket és ezzel töltött petárdákat, rakétákat, görögtüzeket, amelyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá, lenyűgözővé a résztvevők számára.

A pirotechnika továbbfejlesztői és tökéletesítői a VIII. században az arabok voltak.

A feketelőport a XIII. századtól a XVIII. századig a harcászatban, majd kb. 230 éven át a bányászatban használták. Érdekes tény, hogy a feketelőport a világon először hazánkban � a selmecbányai Felsőbiber aknában � 1627. február 8-án használták a bányászatban �jövesztésre�, Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén. Módszerét egész Európában átvették és tökéletesítették.

A XVI. századtól Európa minden uralkodó családjának körében népszerű volt a tűzijáték, nem múlt el nélküle nagyobb ünnep, nem hiányozhatott a fejedelmi esküvők, királyi látogatások programjából.

Tűzijáték története 2/2

Feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor a Visegrádi Palotában rendeztek tűzijátékot. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot � és rendeztek is, főleg házasságkötések alkalmával.

Az 1900-as évek elején a magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat.

Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek. Később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett.

A háború után 1954-ben volt először tűzijáték, de 1956. után 10 évre betiltották. 1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-ai rendezvény, a mai helyén a mai formájában.

A rendszerváltás után megszaporodó rendezvények, és az ezzel megnövekvő igények tették szükségessé a korábbi drága, nagy állami tűzijátékok mellett a magán megrendelőknek is elérhető tűzijáték szolgáltatás újraélesztését. Mára megjelent az árban és technikai eszközökben is kisebb, elérhetőbb tűzijáték, amely így a vállalati, céges, városi, falusi és magán ünnepségek elengedhetetlen kellékévé vált.

Ma Magyarországon évente több, mint 3000 engedélyköteles tűzijátékot rendeznek (2005. évi adat).